Egyszer talán...
Egyszer talán az Úr elé állok
Csendben hajtanak feléd az álmok
Fogadom neked szerelmem fényét
Egyszer talán az Úr elé állsz
Nélkülem többé már sohasem hálsz
Vállalsz reményt, hitet, az életet
És megosztod velem a végzeted.
Egyszer talán az Úr elé állunk
Szívből vágyakozva egyé válunk
Harmatos, mámorító pillanat…
Mi örökkön – örökké így marad.
2007. 03. 26.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése