Az utolsó szusz jogán
Nehéz meghozni a döntést
hiszen szüntelen keressük a rést
ahol átkúszik a napfény
egy része
s arról álmodni sem merünk
hogy a világosság egésze
Talpig rongyosan merülünk
s közben merünk
kannaszám, hátha...
de visszafolyik;
ostor csattan hátakon
"Gyerünk!"
Aggódó, félő szemmel
sandítunk a mellettünk lévő
s alig élő
szomszédra
de hiába
nem segíthetünk, hisz
magunk is beragadtunk
sóhajtunk... itt maradtunk
végérvényesen.
Lázadni kár, reményvesztett
lett a tett, s ha minket el is nyel
az, miben állunk
legalább a halálunk
legyen dicső:
nyomd fel fiaid
elemi erő
(mi benned van, ember)
2009-06-18
Megjegyzések
Megjegyzés küldése