Ujjaim között vén falak
(leguggolok
a gondolatok teret hasítanak)
pásztázó szemeim előtt
halott remények futnak
sohavolt jövőjük felé
s
ujjaim között vén falak
martaléka pereg
miközben apró vágást ejtve
serkenő vércsepp
kinőtt gúnyáját terítené
vállamra a Múlt
mint eddig
ha találkoztunk
de utunk többé
nem keresztezi egymást
búcsúzok
félreállok
ruhája sárba hull
rálépek
és megyek tovább
Budapest, 2014. 11. 14.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése